Napjainkban egyre gyakrabban kerül előtérbe a kérdés, hogy miként fogja befolyásolni a negyedik ipari forradalom (Industry 4.0) a munkaerőpiacot. Bár becslések szerint a digitalizáció sok munkahely megszűnéséhez vezethet, ennek pontos megvalósulása egyelőre kérdéses. Az viszont biztos, hogy a technológiai fejlődés jelentősen átformálja a gyártó- és feldolgozóipar termelési folyamatait is.

Az utóbbi évek változásaival egyre elterjedtebbé vált a klasszikus ember-gép együttműködést leváltó ember-robot együttműködés, ami új kihívások elé állítja a munkaadókat és a munkavállalókat is. Megfelelő kialakítás mellett a fejlődés eredménye lehet a hatékonyabb, kényelmesebb és biztonságosabb munkavégzés. A robotokkal közösen végzett munka sikeres megvalósításához, már a tervezési fázisban figyelembe kell vennünk a lehetséges veszélyforrásokat és megfelelő ergonómiai illesztést. A munkahelyek ergonómiai vizsgálata során az is kiderül, hogy mik azok a munkafolyamatok, amiket – a munkavállalók szempontjából – érdemes automatizálni, robotizálni. Ilyenek például a rendkívül repetitív, monoton folyamatok, vagy azok, amelyek nagy fizikai megerőltetést kívánnak a dolgozótól.

A termelés hatékonyságát növeli, ha a dolgozó munkavégzése nem tartalmaz felesleges, rossz, kényszerített mozdulatokat, a munkakörnyezet kialakítása rendszerezett, biztonságos, a munkamagasságok, munkaeszközök megfelelőek, és így tovább. Amegfelelő körülmények kialakítása a munkavállalók szempontjából is nagyon fontos. Jelentős szerepet kell kapnia a „wellbeing” fogalmának nemcsak az irodai, de a gyári környezetben is, hiszen a munkavállaló akkor tud jól dolgozni, ha a munkavégzés során és a pihenőidőben is biztosítottak számára ehhez a feltételek. A fenti szempontokat figyelembe véve és alkalmazva jelentősen csökkenhetnek a munkafolyamat következményeként előforduló sérülések, a hosszútávon kialakuló váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD), a balesetek, valamint az ezekből adódó munkaerő kiesés és fluktuáció.

A gépek változása mellett a munkaerő változását is figyelembe kell venni a megfelelő ergonómiai illesztés során, hiszen napjainkban egyre jellemzőbb a társadalom elöregedése és az etnikai sokféleség. A munkavállalók sokszor nagyon eltérő testméretekkel és képességekkel rendelkeznek, attól függően, hogy milyen idősek, illetve milyen populációhoz tartoznak. Emellett a gyáriparban sokkal több nő dolgozik, mint régen, akik általában fizikai jellemzőikből adódóan más terhelés mellett tudnak csak az egészségüket megőrizve munkát végezni. Továbbá napjainkban egyre fontosabb szerepet kap a megváltozott munkaképességű dolgozók integrálása is. A munkakörnyezet és munkafolyamatok ergonómiai optimalizálása, valamint a profilösszehasonlítás alkalmazása lehetővé teszi, hogy valamennyi munkavállaló, a képességeihez és a lehetőségekhez mérten, a számára legideálisabb munkakörben dolgozzon a lehető legkevesebb terhelés mellett.

A digitalizáció jelensége nyomán egy másik fontos aspektust is figyelembe kell venni, méghozzá azt, hogy a dolgozók, például adott gyár mérnökei, sokszor más helyen végzik a munkájukat, otthonról dolgoznak, vagy éppen a vállalat egy másik cégénél, más országban tartózkodnak. Emellett teret kapott az úgynevezett „gig economy” is, vagyis az a rendszer, melyben a cég „állandó” munkavállalói szabadúszókkal, más kisebb cégekkel, vagy projekt alapú megbízások szerint dolgozókkal működnek együtt. A munkavégzésnek ezen formái mind az internet segítségével valósultak meg, hiszen sem a kommunikáció, se a közös, akár párhuzamosan végzett, munka nem akadály már.

A fent megfogalmazott problémákra kiváló megoldást nyújt a ViveLab Ergo szoftver, amely lehetőséget biztosít a munkavállalók mozgásának szimulációjára és elemzésére, valamint az ergonomikus munkavégzés vizsgálatára, figyelembe véve a munkakörnyezet minden elemét. A szoftver, egy - a világ teljes népességét felölelő – antropometrai adatbázissal dolgozik, ezáltal bármilyen testfelépítésű, származású, korú munkavállaló mozgása ideálisan szimulálható és elemezhető a segítségével. Az elemzés során a dolgozó munkavégzése inerciális szenzoroksegítségével rögzíthető, majd a mozgásfájlok elemzését a szoftver végzi el az integrált ergonómiai analízisek szerint (RULA, OWAS, NASA-OBI, ISO11226, EN1005-4, elérési tartomány, spagetti diagram). Az analízis eredményeket valós időben láthatjuk, valamint a részletes elemzéshez pár kattintással pdf riportot is készíthetünk. A riport kiemeli azokat a pozíciókat, amelyeket a munkahely minőségének javítása érdekében módosítani szükséges.

Az analízisriportban feltárt problémák kijavítására a szakértő ergonómusok intézkedési tervet állítanak össze, amely alapján ki tudjuk választani a céljainkkal és lehetőségeinkkel egyező megoldásokat. Igény esetén a teljes folyamatot elvégzik, az előzetes gyárbejárástól, a mozgásfájlok rögzítésén át egészen az intézkedési terv összeállításáig. Opcionálisan megvizsgálják, hogy mely munkahelyek automatizálhatóak, illetve hol lehetséges idősödő, illetve megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatni.

‍

‍

Aki jól érzi magát a munkahelyén, az koncentráltan, motiváltan és termelékenyebben tud dolgozni. Az álló vagy ülő munkahelyeken végrehajtott minimális változtatások is tehermentesíthetik a gerincet, a nyakat, a vállat, a karokat és a lábakat. A jól kialakított munkahely, amely az ergonómiai követelményeknek megfelel, lehetővé teszi a kényelmes és fájdalommentes munkavégzést. A cél tehát, hogy a környezet ergonómiai követelményeknek megfelelő kialakításával segítsük lerövidíteni és hatékonyabbá tenni a gyártási folyamatokat, tehermentesíteni a dolgozókat és egészséges munkakörnyezetet teremteni, alkalmazkodva a negyedik ipari forradalom kihívásaihoz.

‍