Fél éven belül megjelenhet az MSZ EN 1005-4:2005+A1:2009 szabvány magyar nyelvű változata, mely hivatalosan is munkavédelmi szabványnak fog minősülni.

„Nem létezik „átmeneti idő”, a szabvány a kihirdetéstől kezdve alkalmazandó. Amikor a szabványt a Magyar Szabványügyi Testület megjelenteti teljes egészében magyar nyelven, onnantól az alkalmazását előírja a Munkavédelmi törvény, a hatóság is ellenőrizheti annak érvényesülését.” – tájékoztatott Nesztinger Péter, a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályvezetője.

Tehát 2019. júniusától a Munkavédelmi törvény 11. paragrafusának megfelelően az MSZ EN 1005-4:2005+A1:2009 szabvány magyar nyelvű változata hivatalosan is munkavédelmi szabálynak fog minősülni!  „11. § … Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló törvény figyelembevételével a teljes egészében magyar nyelvű munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány.”
‍

Miről szól pontosan a szabvány?

A MSZ EN 1005-4:2005+A1:2009 szabvány a géphez viszonyított, munka közbeni munkavállalói testtartások és mozgások értékelésével foglalkozik. A szabvány a munkahelyekkel kapcsolatban támaszt követelményeket, azaz a munkavállaló statikus és dinamikus mozdulatait vizsgálja. A dinamikus mozdulatok vizsgálatánál a szabvány az ISO 11226:2000 szabványra hivatkozik. A munkáltató akkor felel meg a munkavédelmi törvénynek, ha kiküszöböli azokat a mozdulatokat, melyek az adott gépen, adott munkavállaló által végzett munkafolyamat során mozgásszervi sérülésekhez és megbetegedésekhez vezethetnek.  

A ViveLab Ergo munkahelyi ergonómiai felmérései szerint a magyarországi gyártó- és feldolgozóipari munkahelyek jelentős része nem felel meg az említett szabvány követelményeinek, így a szűkös határidő miatt ajánlott mielőbbi intézkedéseket hozni a Munkavédelmi törvény követelményeinek való megfelelés érdekében!
‍

Hogyan lehet megfelelni a szabványnak?

Szakmailag elfogadott tény, hogy néhány évvel ezelőtt még nem volt lehetőség a szabvány által megkívánt paraméterek objektív, műszerekkel történő mérésére. Ma már azonban rendelkezésünkre áll a megfelelő mozgásrögzítő technológia, az MSZ EN 1005-4:2005+A1:2009 és az ISO 11226:2000 szabványokat is tartalmazó ergonómiai elemző szoftver, valamint az analízis riport értelmezéséhez és az intézkedési terv összeállításához szükséges szakértelem.  A szükséges technikai háttérrel rendelkező ergonómus szakemberek gyorsan és objektíven ellenőrizni tudják az adott gépen, adott munkavállaló által végzett munkafolyamatok szabványnak való megfelelőségét, és szakértelmükkel segíteni tudják a törvényi megfeleléshez szükséges korrekciókat. Amennyiben az analízis riport hiányosságot fed fel, szakembereink kidolgoznak egy egyéni, szervezeti és műszaki követelményrendszert és egy intézkedési tervet, melyet a vállalatnak figyelembe kell vennie a korrekció során, ha meg akar felelni a szabványnak.

Az átalakítás/beruházás előtt, a rendelkezésre álló CAD fájlok alapján visszaellenőrizhető, hogy az új termék/alkatrész teljesíti-e a vele szemben támasztott követelményeket. A virtuális minőségellenőrzéssel prototípusgyártás nélkül vizsgálni lehet a törvénynek való megfelelést, így a munkáltató még az átalakítás előtt megbizonyosodhat a beruházás eredményességéről, számolni tud a költségekkel, megtérüléssel.

Új üzem kialakítása, új gyártósor vagy munkaállomás telepítése előtt is tesztelni kell a megfelelést. CAD fájlok és munkautasítások alapján szakembereink el tudják végezni a virtuális validációt.  Ezzel érhetjük el, hogy már az előírásoknak megfelelő gépek és munkaállomások kerüljenek a gyártó- és feldolgozóegységekbe. Így nem fenyeget a munkavédelmi büntetés, a későbbi korrekcióval járó üzemleállás, idő- és pénzkiesés és elkerülhető a terhelésből adódó sérülés, váz-izomrendszeri megbetegedés.‍

‍

A cégek saját érdeke is a szabványnak való megfelelés‍

A KSH legfrissebb, 2016-os adatai szerint a táppénzes esetek 25%-a csont- és izomrendszeri vagy kötőszöveti betegségekből adódott, ezen belül több, mint az esetek felénél hátfájdalomról vagy porckorongrendellenességről beszélhetünk. Az összes tápénzes nap számát vizsgálva a csont- és izomrendszeri vagy kötőszöveti betegségcsoport 25-27%-kal vezeti a statisztikát, mely számszerűsítve több, mint 160 000 esetnek felelt meg 2016-ban.

A rossz munkakörülmények, a túlzott fizikai terhelés, a mozgásszervi megbetegedéseket okozó munkahelyek megállíthatatlan problémákat okoznak a munkaerőhiánnyal küzdő gazdasági környezetben és plusz költségeket rónak a vállalatra (magas fluktuációból eredő termeléskiesés, betanítási költségek, sérülésből eredő munkaerőkiesés stb.).

A munkavédelmi törvénynek való megfelelésen túl az MSZ EN 1005-4:2005+A1:2009 szabvány követelményeit figyelembe véve kialakított munkaállomásokkal elérhető a munkavállalói problémákból adódó költségek csökkentése, a munkaerő megtartása, a megváltozott munkaképességűek és idősebb munkavállalók visszaintegrálása a munkaerőpiacra. Az optimalizációval nemcsak a szabványoknak felelhetünk meg, de hatékonyabb munkafolyamatot alakíthatunk ki, hosszú távon növelhetjük a munkavállalói elégedettséget, a teljesítményt és a produktivitást. Továbbá egy ergonómiai átvilágítás segíthet azonosítani, mely gyártósori munkahelyek automatizálása hozhatja a legnagyobb hasznot, valamint hogyan lehet hatékonyan és biztonságosan összehangolni az ember és a gép által végzett munkafolyamatokat, így az Industry 4.0-ban érdekelt vállalatok számára is fontos tervezési szemponttá válik az ergonómia.